Maid Sápmi dutnje mearkkaša?

– Ná. Dieđus pandemijaáiggis mun fuomašin ahte Sámis leat riikarájat. Muhto dál gusto šaddá álkit mátkoštit. Ja mun sávan mii fas oaidnalit min sámi geassefestiválain nugo Riddus, Márkomeannus, BeskanLuossaRockas, Ijahis ijas.

Mii lea buoremus leahkit sápmelaš?

– Ná don dieđát go deaivvada nieiddain gii liikosta sápmelažžii, de dalle lea erenoamáš dovdu. Muhtumin nái sáhtán dadjan mun lean urban-sápmelaš. Mun lean studeren gávpogis. Nu ahte mus lea riekti muhtumin dadjat nieiddaide ahte lean urban-sápmelaš. Muđui lea gal dat oalle filosofalaš jearaldat. In leat nu vuđolaččat ja rehálaččat jurddašan dan birra.

Gii lea du ovdagovva?

– Buorre jearaldat. Váttis dadjat. Dát olbmot geat lihkostuvvet bures váikko ii lean nu álkes mátkki lihkostuvvamii.

Maid leat álo hálidan almmolaččat dadjat, muhto it leat dahkan ovdal go dal?

– Dát áigi ii vel boahtán. Muhto mun almmuhan go deaivvan dan nieidda geainna boađán naitalit.

Loahpas, geasa háledat sáddet dearvvuođaid?

– Ná go jo lea vejolaš de sádden dearvvuođaid Skomáhkar Ándii, Stig Eebrii, Biret Elle Láilái Beskenjárggas, Leif Arnii, Bega, Tommy, Ánne Márjái ja Johanii – sávan mun ollen heajaide Kárášjogas geassemánus . Maiddái sádden dearvvuođaid Mikkel Ole Eirai ja su bearášii doppe Guovdageainnus. Mus lea nu guhkes listu, jáhkán dis ii leat sádji visot namaide. Muhto sádden dievva dearvvuođaid buot olbmáide ja oahpasiidda gean mun dovddan miehta Sámi.