Tidösoahpamuša mielde háleda ođđa ráđđehus ásahit guorahallama eatnigieloahpahusa birra. Dan dihte ahte dat ”ii galgga vahágahttit integrašuvnna dehe oahppi máhttuovdaneami ruoŧagielas”.
Gielladutki Linus Salö oaidná dás bázahasaid dološ ruoŧa teoriijas beallegielatvuođas man dieđa juo 1970-logus lea vuosehan ii doala deaivása.
-Dát oaidnu boahtá áiggis go jáhkke, ahte gávdnojedje vahátlaš vuogit guovttegielatvuođas. Dat lea heajus ja eahpedieđálaš ipmárdus. Dađi bahábu lea dat leavvan, maiddái olgoriikii, dadjá son.
Dat ipmárdus eallá ain
Ipmárdus lea dan ahte mánáin geain leat máŋga giela eai oahpa ovttage giela čorga ja dat lea sivva manin ollusat eai beassan oahppat sámegiela dehe meängiela.
-Lea leamaš sáhka das ahte olbmot leat beallegielagat. Dat šattai jur vahátlaš ollusiidda ja juoga man maŋisboahttit leat bearran.
Son hirpmástuvvá
70-logu rájis oaidná dieđa dán eahpedieđalažžan ja oalát boastut, oaivvilda Salö. Juste nuppeládje gávdno dutkan mii vuoseha, ahte lea ovdamunni go oahppi beassá oahppat iežas eatnigiela. Son ii sáhte ipmirdit ahte ođđa ráđđehus ain eallá dološ ipmárdusas.
-Orru leahkime nu ahte sii ain jáhkket, ahte oahppat vel ovtta giela lea vahátlaš go nuppi giela galgá oahppat ja dat lea hui dološ oaidnu, dadjá Linus Salö.
SVT Sápmi lea ohcan skuvlaministara muhto ii leat darvehan su ságaide.
Linus Salö
Linus Salö lea doseanta Guovttegielatdutkan guovddážis Stockhoalmma universitehtas. Ovttas Kenneth Hyltenstam, professor emeritusain, son manná čađa gielalaš ruoŧaiduhttinproseassa duortnusleagilaš duohtavuođa- ja soabadankommišuvnna várás. Son lea earenomážit geahččan doahpaga beallegielatvuođa.
